Vajon él ez a blog, van itt még valaki? Hálló:-D

evibly 14:04

bandi 0:33

Csak úgy halkan kérdezném: Mert Quentin tudja, hogy mi a művészet? ;-) Félreértés ne essék, nekem az első három filmje nagyon bejött, a harmadik (Jackie Brown) még sokkal inkább, mint a többi, de valahogy a művészet szó nem jut eszembe Quentinünkkel kapcsolatban.

Hát jah, Moore meg már az előző munkájában is olyan tényfeltáró volt, hogy csak na. Ettől függetlenül szórakoztató ez a mozgóképes publicisztika, csak nem kéne úgy megjelölni, mint dokumentumfilmet.

Makulátlan elmét láttuk, istencsászár film volt. Nagyon gratulálok mindenkinek, akinek köze volrt hozzá.  

quarterhorse 14:01

a Fahrenheit 9/11 az egyik legdemagógabb film, amit valaha láttam, illetve láttunk híres márkkal. A happy end kft, ron werber, és leni riefenstahl mind irigykedve nézik, frau riefenstahl a túlvilágról, persze. moore bevállalta, hogy készít kerrynek egy remek propagandafilmet, egy jól összerakott, vicces, közérthető ál(?)dokumentumfilmet arról, amit utál bushban. jogtalanul választották meg, arabok üzlettársa, jól jött nekik 9/11, olyan a feje, mint egy csimpánznak, etc. moore-nak a számadatokban és a konkrétumokban feltehetőleg igaza kell, hogy legyen, de sajnos jobban csúsztat és sejtet, mint kerényi imre, pedig nem bolond. az az érv mondhatjuk, hogy szilárd lábakon áll, hogy a cél (gwb leváltása) szentesíti az eszközt (mozipropaganda), de én speciel moore helyében szembeköpném magam érte, hiszen ugyanazt csinálja, mint a majomfejű elnök. kritika nélkül és önkritika nélkül válogat forrásokat. szabadra engedi fantáziáját, humorát és exhibicionizmusát, ami egy ténymelónál nem oké. azt mondja, hogy egy dologban ért egyet bushsal: hogy a hazugnak kétszer nem hiszünk. nem igaz. pár dologban még egyetértenek, akár módszerek terén is. ilyen, amikor egy ügyes rendező beáll szolgálni valahova. moore hülye. és nagyon tehetséges.

a cannes-i zsűri pedig bekaphatja! korbáccsal a kezemben kérdezném meg quentin tarantinotól, hogy ebben meg mi a művészet? mert az aztán biztos nincs benne. kerestem.

mellesleg meg kíváncsi vagyok, hogy a mellettem pár székkel helyet foglaló friderikusz sándor mit gondol a projektről. nagyon figyelt, és idegesítette, hogy a lábain keresztül távoztunk (bocs), hiszen a filmet első körben a közepétől láttuk, így másodjára csak az elejét kellett megnézni. és az eleje meglepőmód még durvább, mint a vége. na lehet menni gondolkozni. gbw pedig bukjon meg, csak ne a másik oldal tehetséges rendezőinek asszisztenciájával.

balaazs 8:34

tegnap megnéztem a Garfield filmváltozatát és nagyon kellemesen csalódtam. megleptem önmagam, mondhatni. kiskoromban csak ritkán nem volt a kezemben képregény (leginkább akkor, amikor tévéztem, vagy sötétben, bár néha akkor is), ezért voltak magasak az elvárásaim a pókember felé (melyek a második epizódnál nagyrészt már teljesültek), és ezért féltem a kelleténél jobban, némileg túldimenzionálva a dolog súlyát, a Garfieldtól. Kár volt. Nagyjából átjön a képregény hangulata, bár egy alapmotívum, a lusta unalom nem. egy filmnek ugyebár kell, hogy legyen cselekménye, vagy legalábbis nem árt; no, a Garfield képregényeknek ez sose volt. hát most, vásznon, van. fura. szerencsére, amolyan ráadásként még azért sem kezdtem el gyerekeket kínozni szívószállal, dühömben, hogy a macska az egyetlen animált szereplő. meg lehet szokni négy-öt pislogás alatt. jennifer love-hewitt pedig szebb, mint valaha; a második részben remélgetőleg lesz meztelen jelenete.

balaazs 13:04

Kossuth-díjat Michel Gondrynak!

nemcsak hihetetlen klipeket tud rendezni, hanem elkészítette minden idők legszebb szerelmesfilmjét, az Egy makulátlan elme örök ragyogását!

Jim Carrey, Kate Winslet, Mark Ruffalo, lúzerbarkós Elijah Wood és tepsiarcú Kirsten Dunst mind-mind zseniálisak, a történet csavaros, és nagyon-nagyon egyszerű formanyelvű (egyszerű világítás, sok, de nem tolakodó kézikamera, stb), de Charlie Kaufmanosan önrelflexív és vagány, HIHETETLENÜL GYÖNYÖRŰ és egy csepp szentimentalizmus sincsen benne. jövő héttől megy asszem a mozgóképszínházakban és egyértelműen kötelező darab. (ha utáltad az Adaptációt, vagy a John Malkovich menetet, akkor nem)

balaazs 13:50

Igaz, hogy nem mozi, de legalább film a TV-ben. Meg az is igaz, hogy nem tudtam végignézni, de lagalább addig is egy jó filmet láttam. Ez volt a Párbaj.

Szóval amennyit láttam, az pont elég volt annak felismeréséhez, hogy ugyanúgy izzadok, meg idegeskedek, mint a Plymouth-os faszi a filmben. A meglepő az volt, hogy annyira friss volt a film mai szemmel is, hogy tényleg elcsodálkozom: manapság ilyen filmek miért nem születnek?!

A sztori gondolom mindenkinek megvan: egy teljesen átlagos amerikáner igyekszik haza szerető családjához, de a sima, egyszerű poroszkálás egy a melegben kissé felforrt agyvizű, arctalan kamionos miatt ámokfutássá és az életért való küzdésért alakul át. Az ártalmatlan előzgetés agresszív küzdelemmé fajul, aminek a végére csak homályosan emlékszem (régen láttam), de azt tudom, hogy igazi katarzis. A legjobban a kisember azon felismerése van végivezetve, amint próbálja az egészet felfogni, értelmezni, hogy most akkor mi is van, mi történik vele? Sztem ez a kulcs az egészben.

A snittek, a zene olyan feszes ritmust adnak a filmnek, hogy az egyébként néha lassú és érdektelen részek is tele vannak feszkóval. Azok a részek pedig, amit egy-egy sikeres, de kicsit veszélyesebb előzések után én is szoktam érezni az autópályákon, szintén telibe találnak. Jó film, na.

Ja, és Steven Spielberg rendezte 1971-ben.

 

evibly 14:30

láttam a Hazugsággyárost. realista igényű film egy realista igények nélkül dolgozó újságíróról. sajnos nincs igazi dramaturgiája, annyira valósághű. de hayden christensen nagyon jó benne, peter sarsgaard nemkülönben. végülis érdemes megnézni, de rossz ráébredni a végén, hogy a túlzott valóság nem szórakoztat, maximum pofon vág.

balaazs 23:14

Vasárnap este Eszterrel megnéztem a Legelő hőseit, mert írnom kellett róla. Hát, hiba volt megnézni. Hiábaettem meg egy kis tálca nachost, és zabáltam bele Eszter gyerekmenüjébe, nem segített. végig félhangosan káromkodtam, tényleg elkeserítő, hogy ez a cég idáig jutott, mikor olyan rajzfilmjeik voltak, mint a Dzsungel könvye, kicsi balázs favoritja. A dreamworksé a jövő.

 

Puszta unalom – A legelő hősei

 

Folytatódik a Lilo és Stich-csel egyértelművé vált hanyatlása a hagyományos Disney rajzfilmeknek: unalmas rajzok, még unalmasabb történet, és fülsértő ötlettelenség minden irányból.

 

Nehéz lehet a Disney-nél dolgozni. Az igény, hogy friss, szellemes, igényesen megrajzolt munkákat adjanak ki a kezük közül, évtizedekig határozta meg a komoly múltra visszatekintő cég munkatársait. Lehet, hogy ez az igény megmaradt, de ez az utóbbi időkben készült filmjeiken nem nagyon látszik.

 

A Legelő hősei egy apró farmról, Darabka Paradicsomról szól, ahol az állatok teljes békében élnek egymás mellett; az alaphelyzet, ha nem is izgalmas, legalább nyugodt. Egészen addig, míg meg nem jelenik a seriff, aki munkakörét túllépve banki felszólítást kézbesít: ha nem szed össze párszáz dollárt a farm csillogó szemű és lelkű vezetője, Bella, elárverezik a birtokot. Ebbe még Jockey Ewing is belesápadna, ha Southforkról lenne szó.

 

A pénzt a legegyszerűbben úgy lehetne összekaparni, ha valaki elfogná a vadnyugat legfélelmetesebb banditáját, Girnyó Daltont, hiszen a fejére kitűzött vérdíjból fedezni lehetne Darabka Paradicsom tartozásait. Így útrakél három hős tehén, mert Bella már idős az ilyen és hasonló megpróbáltatásokhoz, és dalolva szembeszállnak a félelmetes banditával.

 

A legüdébb pillanatok kétségkívül azok az LSD-ízű percek, amikor – Dumbó berúgását idézve – tarkabarka állatok mászkálnak a vásznon Girnyó Dalton jódlijának ritmusára. Meglepő momentumok ezen kívül valahogy nincsenek a filmben: minden előre kiszámítható, és téved, aki azt gondolja, hogy ezt a gyerekek nem érzik. Érzik, és nem szeretik.

 

Ha ez még nem volna elég, a magyar szöveg is hihetetlenül kínosra sikeredett: az izzadságszagú szóviccek még a kisebbekből is spontán káromkodásrohamokat váltanának ki, ha már ismernének elég csúnya szavakat. Az olyan filmtörténeti jópofáskodásnak, mint amilyen Bustear Keaton Generálisának, vagy Fábri Hannibál Tanár Úrjának a felemlegetése, pedig igazából nem látni a helyét egy tíz éven aluliaknak készült filmnél. A felnőttek a harmincadik percnél már mélyen alszanak, kár velük kacsintgatni, egyedül az egyik tehén, Reményke üt óriásit: Feng Shui és békéltetés-megszállottságával nevezhetnénk görbe tükörnek is, ha nem lenne tőgye. Őt lehet szeretni. Mást nem nagyon.

 

Talán annyira mégsem olyan nehéz a Disney-nél dolgozni. Ha vannak olyan főnökeik, akik egy ilyen munkát elfogadnak és széjjelküldik a nagyvilág mozijaiba, akkor a Legelő hősei alkotóinak tényleg csak a saját lelkiismeretükkel kell megküzdeniük. De azzal hosszasan.

(cinematrix)

balaazs 16:12

Naszóval tegnap megnéztem a Semmit. jobb mellettem szupersztár Márk ült, akivel mindig jó moziba menni, olyan lelkesen figyel. ma együtt láttuk az I, robotot de arról még nem volna etikus beszélni.

FIGYELEM! MOST ÍROK A SEMMI TÖRTÉNETÉRŐL, NE OLVASSAD EL, HA MEG FOGOD NÉZNI A FILMET. SPOILER AHEAD!

ÉN SZÓLTAM.

a filmben két lúzer, akik egy házban laknak, kafkai módon elvesztik létjogosultságukat a társadalomban: rendőrség, házlebontók, minden ilyesmi. már ez is hihetetlenül szürreálisan van megoldva, mind képben, mind cselekményben. atztán egyszercsak minden eltűnik a házukn kívül. egy nagy fehérségben vannak. elutálták maguk körül a dolgokat. a rendező azon gondolkozik, hogy lehet-e a semmiben élni, mi van, ha kizársz magad körül minden az életedből. jó kísérlet, jó film, kurva vicces, nagyon szabad, tényleg jó darab. és nem dönt, nagyon könnyeden fogja meg a végét. tessék megnézni.

balaazs 14:54

A Semmit mi - elvileg - csütörtökön vagy pénteken nézzük meg. Igazából ennek jónak kell lennie, legalább egy kicsit. ;-) És amúgy is régen voltam a Művész moziban, szóval ideje frissíteni az emékeimet - hejj, pedig mennyi Greenaway-t láttam ott (nagyon fura, hogy igazából tetszettek a filmek, de újra nagyon nehezen nézném meg őket - Prospero és ZOO a legjobbak azért), persze ez még a teljes kultúrbunkóvá válásom előtti időszakban volt. :-)  

Super Size Me előzeteséből sejtettem, hogy ilyesmi film lesz. Sajnálom, és azt is, hogy doku film néven gyakorlatilag propaganda anyagok kapnak nagy publicitást. Nagyon gáz. Szerintem Moore-nak megmutatná valaki Az igazi Mao c. áldokut, megcsinálná a remake-jét és beadagolná, mint hihetetlen oknyomozó riportfilmet. ;-)))

Schobert Norbi és az EÜ Min.?! Anyám, mi jöhet még?

quarterhorse 20:59

Naszóval. A Semmit holnap nézem meg este, utána nyilatkozom csak :)

Ellenberger ma láttam a Super Size Me-t, ami tipikusan Michael Moore film, csak nem ő rendezte. A sztori ugyebár annyi, hogy a főszereplő-rendező harminc napig csak a mekinél evett, és jól elhízott tőle, no meg az összes érték a vérében az egekbe szökött, és szóval jaj. És ez így igaz, napi három mekitől még én is elhíznék, pedig az nagy szó. Ámdebár. A maketing-gépezet csakcsupán ronnie bohócot figurázza ki, ami miatt az egész dolog teljesen mekiellenesnek tűnik, nem hívja fel a figyelmet arra, hogy a bk-tól, meg a wendystől is meg lehet hallni, nagyon. ráadásul nálunk az eü minisztérium támogatja a filmet, ami meg megagáz, mert a meki pl a legnagyobb gyerekfoci sponzor az oszágban, majd jó kis sértődés lesz a dolo vége. amikor aggályaimat schobert norbi orrára kötöttem (ő is a kampány része), vitatkozott, merthogy a film ennél árnyaltabb, de szerintem meg nem, plusz a marketing több emberhez jut el, mint maga a film (csak én ezen a ponton még nem láttam a dolgot, ő meg igen). ráadásul a mozgáskultúra kozsója rászólt egy újságíróra, aki nevetett a film alatt, majd virtuális bajsza alatt még káromkdott is egyet.

balaazs 18:55

Mi a fene? Donnie Darko Director's Cut

Nothing meg úgy meg lesz nézve, hogy csak na! A kocka nagyon remek film volt, pont olyan, amilyet az első képsorok után nem vártam volna (abban egy mukit szétdarabolnak), az nem is értem igazából minek kellett bele. Ráadásul a DVD-n volt a rendezőnek egy korábbi rövidfilmje, ami egy liftben játszódik, hát az talán még a kockánál is jobb volt. :-)

quarterhorse 18:14

Balázska, vagy aki itt van! Erről a filmről lehet tudni valamit (a Kocka rendezője csinálta) ?

NOTHING

( Nothing, 2003)
Műfaj: vígjáték 90 perc 

Mi történik akkor, ha két igazi vesztes olyan erő birtokába jut, amellyel mindent eltüntethetnek a föld felszínéről, amit csak utálnak? Ez az alap kérdése a Nothing-nak, egy vadul mulatságos utazásnak, melyet két kudarcoktól megcsömörlött balfék tesz, egy általuk akaratlanul teremtett világban, amit leginkább egy Dali-szerű rémálomhoz lehetne hasonlítani.
Dave (David Hewlett) és Andrew (Andrew Miller), immár huszonegy éve barátok és tíz éve szobatársak. Mindketten a harmincas éveik elején járnak és összeköti őket a kölcsönös frusztráció, amit az élet apró bosszúságai váltanak ki belőlük. Andrew egy sápadt ábrázatú agorafóbiás alak. Dave, habár igen vézna, mégis ő a duó testi erejének képviselője, akinek a legnyomasztóbb teher Andrew, aki hihetetlen törődést igényel, mivel képtelen elhagyni a házat. Ezért Dave úgy dönt, hogy elköltözik. Andrew a hírre pánikba esik, és azzal fenyegetőzik, hogy megöli magát.
De egy nap fura dolgok történnek mindkettőjükkel: Dave-t kirúgják, illetve két hét ismeretség után oda akar költözni a barátnőjéhez, aki azonban szakít vele. Eközben Andrew dühében összepakolja, a barátja, Dave cuccait, kiviszi az utcára, és kizárja magát, amitől még frusztráltabb lesz. Dave, hazaérkezve bejelenti, hogy nem költözik el, de ekkor kezdődik el kettőjük pokoljárása: ki akarják lakoltatni őket és a rendőrség is megérkezik, hogy elvigye a fiúkat, akik a „hagyjanak békén” kijelentés után és egy varázsütésre egyedül maradnak a világon. Mi történt? Csak ők ketten maradtak a bolygón? Átkerültek egy másik dimenzióba? És ha igen, hogy lehetséges, hogy még mindig megvan a házuk, a videó játékaik és a frizsiderük, egyszóval minden, amit szeretnek. Ráadásul senki sem zavarja őket. Vajon ez az, amit igazából akartak?

Múltkor láttam a trailert és minden lejött róla, csak az nem, hogy ez egy vígjáték lenne. Most akkor mi ez tonképpen és vajh megér-e egy próbát? Mondjuk asszem mind1is. Meg kell nézni és kész:-))

evibly 15:43

na moziban beszólós történetek:

épp második kedvenc multiplexemben, a hmplx óbudában ültem egy nagyon kedves barátnőmmel a Kör című filmre várva, kezemben az elmaradhatatlan nesquik kölyök menüvel, amikor bejött egy negyvenes, jólszituált fickó a feleségével és elkiáltotta magát: "Jóestét". Csönd. "Mondom jóestét". Én: "Oké, magának is. Csüccs". Aztán ennek a történetnek van egy csattanója is, de arra már nem emlékszem. Mindenesetre annyira megzavart a műélvezetben ez a jelenség, hogy majdnem megettem a zsírkrétát, amit ajándékba kaptam a menümhöz. Azt hittem, csoki.

balaazs 12:57